Ebben az esetben azonban nagyon fontos arra figyelni, hogy ez a bizonyos munkakör a valóságban is megszűnjön, és később se töltse be senki más. Nagyon gyakran indokként a munkáltató az átszervezést jelöli meg a felmondásban. A létszámleépítés vagy az átszervezés előnyeit és hátrányait, célszerűségét a bíróságok nem szokták vizsgálni. A munkáltató hivatkozhat arra is, hogy az adott munkakörben olyan alkalmazottat szeretne látni, akinek magasabb az iskolai végzettsége, vagy éppen nyelvtudással rendelkezik. A munkáltatónak 2017-ben is figyelnie kell arra, hogy ha az átszervezést említi indokként, akkor azt sokkal konkrétabban kell megfogalmaznia. Például megemlítheti, hogy a munkakör jövőbeni betöltéséhez a korábbiakhoz képest magasabb képzettséget és tudást vár el. De konkrétan azt is le kell írni, hogy az átszervezés milyen módon történik meg, milyen munkakörök szűnnek meg, vagy melyeket vonnak össze és milyen okból. Számtalanszor előfordul az az eset, hogy a munkáltató munkakör megszűnésének indokával bocsát el valakit, de később kiderül, hogy tartalmilag ugyanazt a munkakört más elnevezéssel felcímkézve tölti be egy korábbi munkatárs, vagy egy újonnan felvett alkalmazott.
A munkáltatók részéről valótlan indoknak számítanak 2017-ben is azok azok az esetek, amikor a megszüntetett munkaviszonnyal párhuzamosan azonos vagy nagyon hasonló munkakörben új kollégákat alkalmaznak, miközben korában létszámcsökkentésre vagy átszervezésre hivatkoztak. Az indokolásban tehát konkrét tényeket és okokat kell felsorolni, így a részletes indokolásból bármikor megállapítható, hogy miért nincs szükség a munkavállaló foglalkoztatására. A létszámcsökkentés valós volta akkor nem vitatható, ha a munkáltató nem alkalmazott új munkavállalót a későbbiekben.
Nem jó taktika azonban a munkavállaló részéről, ha nem veszi át a felmondást, ezzel kifejezve egyet nem értését. A Munka törvénykönyve alapján az írásbeli jognyilatkozat – így a felmondás is – akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult személynek átadják, vagy az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik. Rendkívül lényeges, hogy a közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja, vagy szándékosan megakadályozza. A felmondás átvételének megtagadásával tehát a munkavállaló sajnos nem nyer se időt, se jogorvoslati lehetőséget, a jogellenes felmondás okán fennálló 30 napos keresetindítási határidő a felmondás átvételének megtagadásakor megkezdődik. Mindenképp érdemes tehát az írásbeli felmondást átvenni, mivel jogorvoslattal csak annak ismeretében érdemes élni. Indokolás - jog vagy kötelezettség? A munkáltató köteles indokolni, ha felmond a munkavállalónak, mind határozatlan, mind határozott idejű munkaviszony esetén, kivéve próbaidő alatti felmondásnál.
A munkavállaló a felmondását a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi (Mt. ) 67. § (1) bekezdése alapján általában nem köteles megindokolni. A határozott idejű munkaviszonyból azonban nem ennyire egyszerű kilépni. A határozott idejű munkaviszony felmondását ugyanis a munkavállalónak is indokolnia szükséges. A felmondás indoka csak olyan ok lehet, mely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy amelyre tekintettel az körülményei okán reá nézve aránytalan sérelemmel járna. Ilyen indokot pedig nehéz találni, így célszerűbb a határozott idő lejártát megvárni. A munkaviszony természetesen azonnali hatályú felmondással is megszüntethető. Amennyiben azonban nem áll a munkavállaló próbaidő hatálya alatt, abban az esetben az azonnali hatályú felmondás jogát ritkán lehet jogszerűen gyakorolni. A munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással ugyanis csak akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
A munkaerőhiány miatt szokatlan mértékű kereslet mutatkozik a munkaerő iránt. Nem ritka tehát az, hogy a munkáltatók a munkabérek, illetve a munkakörülmények vonatkozásában versenyeznek egymással, egymás ajánlatára ráígérnek. Amennyiben a munkavállaló éppenséggel állást keres, ez egy szerencsés szituációnak tekinthető. Amennyiben ugyanakkor a munkavállaló már munkaviszonyban áll, ügyelni kell arra, hogy azt mindenképpen szabályosan szüntesse meg. A szabálytalan (jogellenes) munkaviszony megszüntetés ugyanis kártérítés fizetési kötelezettséget is keletkeztethet. Így lehet a munkaviszonyt szabályosan megszüntetni A munkaviszonyt nem csupán létesíteni, de megszüntetni is kizárólag írásban lehet szabályosan. Első lépésben tehát rögzítsük, hogy a munkaviszonyt írásbeli jognyilatkozattal kell megszüntetni. Ennek két formája lehetséges: a felmondás, illetve az azonnali hatályú felmondás. A felmondás egy olyan egyoldalú jognyilatkozat, mely a felmondási idő végével a munkaviszonyt - a másik fél hozzájárulása nélkül is - megszünteti.
Az indoklásnak okszerűnek is kell lennie. Az okszerűség azt jelenti, hogy a valós oknak okozati összefüggésben kell állnia a munkaviszony rendeltetésének elvesztésével. Például lehet valós ok, hogy a munkáltatónál átszervezés történt. Ám, ha ez nem áll okozati összefüggésben a felmondással érintett munkavállaló munkakörével, mert az továbbra is megmaradt a munkáltatónál, akkor az átszervezésre történő hivatkozás nem okszerű indok. A felmondás valós és okszerű indokának a felmondás közlésekor kell fennállnia. Arányosság a munkáltatói felmondás esetén A felmondás jogellenességének vizsgálatakor figyelemmel kell lenni az arányosságra is. Például a munkavállaló egyszeri pár perces késése nem adhat alapot a felmondásra. A kevésbé súlyos munkavállalói magatartások szankcionálására több enyhébb eszköz is a munkáltató rendelkezésére áll. A kisebb, bár rendszeresen előforduló hibák, a mindennapos késés, vagy például a munkavégzés során fennálló többszöri ittas állapot már megalapozhatja a munkáltató felmondását.
A munkavállalónak mikor kell indokolnia felmondását? Ha a munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyát kívánja felmondással megszüntetnie, nem szükséges azt indokolnia. Neki csupán akkor kötelező indokolnia felmondását, ha munkaviszonyát azonnali hatállyal szünteti meg. Ha a felmondás próbaidő alatt történik a munkavállaló részéról, akkor szintén nem szükséges azt megindokolnia. Felmondás indoklása - példák Az alábbiakban néhány megfelelő felmondási indokolás példát említünk meg, melyek természetesen akkor működnek a valóságban, ha konkrét esetekkel alá is támaszthatók. A konkrét eseteket pedig érdemes részletesen kifejteni az indokolásban. A munkavállaló munkakörét nem az elvárásoknak megfelelően látta el, mivel az ügyfelek az üzletben tanúsított kifogásolható magatartása miatt számos alkalommal panaszkönyvi bejegyzést tettek. A munkavállaló többszöri figyelmeztetés ellenére is rendszeresen késve érkezett meg munkahelyére, amelyet az alábbi keltezésű jelenléti ív ek bizonyítanak. A munkavállaló a vállalkozás autójával közlekedve szándékosan megszegte a rábízott gépjárművel a közlekedési szabályokat, amivel jelentős kárt vagy balesetet okozott, ennek következtében pedig szabálysértési eljárás indult ellene.